• A Vörös-tenger partján fekvő Port Safaga nem csak foszfátkikötőjéről és szállodáiról nevezetes fürdőparadicsom. Távol a parttól, a nyílt tenger felszíne alatt rejtőzködő Hyndman-zátony tövében, a Salem Express komphajó nyomasztó atmoszférát árasztó roncsa komor titkokat őriz.

  • Rossz ómen, ha átkeresztelik a hajót

    A túlzsúfolt Salem Express komphajó 1991. december 15-én mintegy ezer utassal a fedélzetén felszedte a horgonyt, és kifutott Dzsidda kikötőjéből. Az eredetileg 500 személy befogadására tervezett úgynevezett roll-on roll-off típusú, gépjárművek és utasok szállítására alkalmas komphajó Szaúd-Arábiából az egyiptomi Port Safaga kikötőjébe tartott. Az akkor véget ért mekkai zarándoklat miatt mind Hasszán Moro kapitány, a Salem Express parancsnoka, mind pedig a helyi hatóságok szemet hunytak afelett, hogy az engedélyezettnél lényegesen több utas szállt a fedélzetre.

  • (A katasztrófa után közzétett, a tényleges utaslétszámra vonatkozó ellenmondásos hatósági adatok hátterében a nyilvánvalóan súlyos szabálysértés elmaszatolásának szándéka állt.) A 100 méter hosszú, 4 771 BRT vízkiszorítású és 500 utas befogadására tervezett kompot 1966-ban Toulonban, a Constructions Navales hajógyárban bocsátották vízre, eredetileg Fred Scramoni néven.

    A komphajó hosszú éveken át francia lobogó alatt szelte a Földközi-tenger hullámait, 1980-ban került egyiptomi tulajdonba. Ekkor ismét átkeresztelték. 1988-ban, amikor egy másik egyiptomi hajózási társaság birtokába került, megint új nevet kapot:, ekkor vezették be Salem Express néven a hajóregiszterbe. A Salem Express balesete is alátámasztani látszik azt a régi tengerészbabonát, amely szerint a hajó átkeresztelése súlyos tragédia előszele, rossz ómen.

  • Erős szél és áramlás okozta a hajó végzetét

    Miután a Salem Express kifutott 450 tengeri mérföld (mintegy 832 km) hosszú útjára, feltámadt az északi szél, amely estére viharossá fokozódott. A túlzsúfolt hajón az utasok jelentős része nem fért el a kabinokban, ezért a nyitott fedélzeten vert tanyát. Az erős, hideg szél, és a hullámzástól felcsapódó vízpermet miatt a kapitány szerette volna megrövidíteni a fedélzetre szorult didergő tömeg megpróbáltatásait, ezért úgy határozott, hogy nem a szokásos és hosszabb hajózási útvonalon, hanem azt levágva, a Hyndman- és a Panoráma-zátonyok közötti csatornán át közelíti meg a kikötőt.

  • A Salem Express 1991. december 15-én éjfél körül érte el a csatorna bejáratát. Moro kapitány tapasztalt tengerésztiszt volt, kereskedelmi hajózási pályafutása előtt hosszú ideig az egyiptomi haditengerészetnél szolgált, és hajójával már többször megtette ezt a rövidebb, Port Safagába vezető utat. A katasztrófa éjszakáján a háborgó tenger miatt a szokásosnál jóval erősebb volt az áramlás a Hyndman-zátony csatornájában. Ez is komoly szerepet játszott abban, hogy a Salem Express letért a csatornán keresztül vezető irányvonaltól, és ahogy beköszöntött 1991. december 16-a, pár perccel éjfél után nagy sebességgel a Hyndman-zátonynak ütközött.

  • Infernális jelenetek játszódhattak le a percek alatt elsüllyedt hajón

    Az éles korallszirtek meglékelték a törzs vízvonal alatti részét, de ennél sokkal nagyobb probléma volt, hogy az ütközés erejétől felnyílt a gépkocsik ki- és beállását biztosító rámpaajtó.

  • A bezúduló tengervíz miatt a Salem Express perceken belül az oldalára dőlt, és szabályosan lefordult a zátonyról.
  • Alig telt el tizenkét perc éjfél után, amikor a komphajót majdnem ezer emberrel a fedélzetén elnyelte a tajtékzó tenger. A kabinban tartózkodó, zömében már álomba szenderült utasoknak semmi esélyük sem volt a hajó elhagyására. A viharos, koromsötét éjszakában tumultuózus jelenetek játszódhattak le a hajó belső tereibe szorult, reménytelen helyzetbe került tömegben. A zátony közelében a katasztrófa idején két kis halászhajó bukdácsolt a hullámok hátán. Egyikük kapitánya később elmondta, hogy jól látta fedélzetéről a kivilágított nagy komphajót, ami a legnagyobb megdöbbenésére, szinte az egyik pillanatról a másikra eltűnt. Ezek a hajók riasztották a kikötőt; a háborgó hullámok miatt az elsüllyedés veszélye nélkül ugyanis nem tudták megközelíteni a zátonyt.

  • Még mindig holttesteket rejthet a roncs mélye

    A mentés csak lassan és szervezetlenül indult meg; a közeli haditengerészeti bázisról kifutó őrhajók értek először a katasztrófa helyszínére.

  • Összesen 180 kihűlt és sokkos állapotban lévő túlélőt sikerült kimenteni a vízből.
  • A hatósági vizsgálatot lezáró közlemény szerint összesen 578 utas és 72 fős személyzet tartózkodott a hajón. A hivatalos adatok 470 főre teszik az áldozatok számát, ám bizonyos, hogy ennél jóval többen vesztek oda az egyiptomi tengerhajózás második legnagyobb polgári katasztrófájában, a legelfogadottabb szám a 690 halálos áldozat. A katasztrófa másnapján az egyiptomi haditengerészet búvárai, és a Port Safagában működő civil búvárbázis oktatói hozzákezdtek a hajótérbe szorult holttestek kiemeléséhez. (A mentésben részt vett exbúvároktató kollégámtól hallottam, hogy a borzalmas élmény hatására közülük többen is abbahagyták a hivatásos búvári pályát, és soha többé nem szálltak tengerre.) A Salem Express hullámsírba merülését követő napokban még számos holttestet dobott fel, illetve sodort partra a víz.

    A mentést irányító szakemberek megítélése szerint a hajó mélyén fekvő belső terekbe túl kockázatos lett volna a búvárok beküldése, ezért – kegyeleti okokból –a haditengerészeti mentőbúvárok lehegesztették e helyiségek bejáratát. Mind a mai napig különböző számok keringenek a kiemelésre nem került halottak számáról; a legnagyobb valószínűséggel a Salem Express roncsa 250-300 ember tenger alatti temetője lehet.

  • Nyomasztó törmelékmező a homokos tengeraljzaton

    A Salem Express a második legnagyobb hajóroncs a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán. (Az első a világháború idején, a Szuezi-öböl bejáratánál 1941. október 6-án német bombatámadás miatt a teljes rakományával mélybe süllyedt SS Thistlegorm katonai teherszállító gőzös.) Az 25 éve elsüllyedt M/S Salem Express újszerű állapota és nyomasztó hangulata miatt nem hasonlítható egyik vörös-tengeri hajóroncshoz sem.

    Amikor a perzselő egyiptomi napfényben sziporkázó tengeren a Hyndman-zátony mellett megáll a búvárhajó, már a fedélzeten megérint mindenkit a „hely szelleme”, az a tudat, hogy a derűsen kéklő víztömeg mélyén temető rejtőzik.

  • A Salem Express külső szemrevételezése a kezdő búvárok számára is nyitott lehetőség,
  • az oldalára dőlt roncs törzsét, ugyanis már 10 méteres mélységben elérjük. A kitűnő, általában 35-40 méteres látótávolságnak köszönhetően szinte az egész hajótest belátható a roncshoz történő lesüllyedés közben.

    A hajó törzsén még csak kevéssé telepedtek meg a korallok, emiatt a Salem Express újszerű benyomást kelt. A roncs a kormányfél felőli oldalán (jobb oldalán) fekszik a homokos aljzaton. A hajótörzs középvonalában áll a két kémény, az összekötő konzolra felszerelt rádióantennával. Túl azon, hogy ez kiváló tájékozódási pont a roncson, ha a kémények alatt lesüllyedünk, a 30 méteres mélységben elérjük a víz alatti fotósok kedvelt témáját alkotó, a homokos aljzaton gerincükön álló mentőcsónakokat, valamint a híres törmelékmezőt.

  • A szóbeszéd szerint a kapitány bezárkózott a hídra

    Ha végigtempózunk közvetlenül a törmelékmező felett, minduntalan szembetalálkozunk a katasztrófa emberi vonatkozású emlékeivel; a tengeri organizmusoktól már félig benőtt rádiósmagnóval, hordozható tévékészülékkel, vagy éppen egy babakocsi maradványaival. Az orr felé úszva érjük el a hátsó oldalán félkör alakúan ívelt kapitányi hidat.

    Az ablaküvegek már rég megsemmisültek, a nyílásokon át bevilágítva megpillanthatjuk néhány fedélzeti berendezés maradványát Hasszán Moro kapitány egykori őrhelyén. A szóbeszéd szerint, amikor a Salem Express süllyedni kezdett, a kapitány végső kétségbeesésében bezárkózott a hídra, hogy hajójával együtt fejezze be földi pályafutását. 

    Hogy így történt-e, vagy sem, ma már aligha tisztázható, viszont tény, hogy a kapitány is az áldozatok listáján szerepelt. A hajó orrán jól látszik az ütés okozta nyílás, amelyen bezúdult a tengervíz.

    Forrás: origo.hu
    Képek: Ifj. Lőrincz Ferenc